Székely Bálint (+36 20 333 33 83)
Székely Lajos (+36 20 428 72 76)
Vízteres, hagyományos, bio, pellet, elektromos... sok különféle kandalló típus létezik. És bizony az ember nincs mindig tisztában azzal, hogy melyik fajtának mik az előnyei, hátrányai vagy úgy általában melyik lenne számára az igazi.
Hogy ezt a hiányosságot pótoljuk, úgy gondoltuk, hasznos ötlet készíteni egy összefoglaló kandalló kisokost, amelyben minden fontosabb típust bemutatunk. Így a cikk alapján el tudod majd dönteni, melyik az, amelyik a leginkább illik a preferenciáidhoz.
Vágjunk is bele!
Először is, oszlassunk el egy nagyon közkeletű tévhitet a kandallókkal és a kályhákkal kapcsolatban, hiszen sokszor egymás szinonimájaként használják őket.
A működésükben van az alapvető különbség. A kandallóknál van egy olyan égéstér-tűztér mely egyrészt zárt és van egy külső burok. A két rész közöt légrés van. A légrésben felfelé áramló levegő szállítja a fűtési meleg döntő részét.
Ezzel szemben a kályhánál a tűztér oldalfala közvetlenül adja le a hőt, nincs légrés. Kialakítás igen változatos lehet, döntően samott bélésű. Speciális , elterjedt formája a cserépkályha ahol légjáratok, nagy hőtároló tömeg jó hatásfokú fűtést eredményez.
Mi a cikkben most a kandallókkal foglalkozunk.
Ahogyan azt a bevezetőben is említettük, a kandallóknak számos különböző fajtája, sőt csoportja létezik.
Egyrészt, különválaszthatjuk őket a burkolatok alapján:
Ebből a szempontból a kiválasztás során azt kell elsősorban figyelembe venni, hogy melyik illeszkedik az enteriőr stílusához.
Ezenkívül az égéstér szemszögéből is megvizsgálhatjuk a kandallókat, hiszen léteznek zárt, illetve nyílt égésterű típusok is.
A zárt égésterű kandallóknak van zárható ajtaja, kandallóbetéttel épülnek és általában a hatásfok 70-80% körüli.
A nyitott égésterű kandallók esetében nincs zárható ajtó, amelynek azonban megvan a hátránya: hiába a szépen lobogó tűz, a hatásfok csupán 10-15%-os.
A leggyakoribb csoportosítási mód a kandallóbetét fűtési módja szerint történik. Itt pedig be is mutatjuk részletesebben az egyes típusokat.
Az elektromos kandalló leginkább látványkandalló és maximum egy kisebb terület befűtésére alkalmas. Érdemes tudni, hogy egy 1kW-os teljesítményű kandalló nagyjából 25-30 légköbméternyi levegőt képes felmelegíteni.
Az elektromos kandallók esetében nincsenek igazi lángok, azonban a fény-és színjáték hatására olyan, mintha igazi lángok lobognának. Az elektromos kandalló tehát leginkább dizájnelem.
Az elektromos kandallóhoz hasonlóan a biokandalló szintén dizájnelem, ám a másik megoldással szemben már igazi lángok lobognak a tűztérben. Ezt a bioetanol nevű anyag begyújtásával érheted el, amelynek szabályozhatod a hőfokát is.
A bioetanol elégése során nem keletkezik füst, tehát kémény sem kell hozzá. Így elég csak a sarokba állítani vagy béepíteni és élvezni a valódi tűz látványát.
Érdemes azonban tudni, hogy a biokandalló üzemeltetése - ahogyan az elektromos kandallóé - sem kifejezetten pénztárcabarát.
A gázkandallóknak hasonló előnye van, mint az elektromos és biokandallóknak, hiszen a fűtéshez nem szükséges fa, így kényelmes alternatívát jelent.
Dizájn szempontjából is különböző típusok közül választhatsz, léteznek ugyanis sarokkandalók, panoráma, szabadonálló, illetve kétoldalas kandallók is.
A vízteres kandallóról már írtunk bővebben, így most csak a legfontosabb tudnivalókat szedjük össze. Ennek lényege, hogy a kandallót egy, már meglévő fűtési rendszerre is rá lehet csatlakoztatni, így az egész ház kifűthető vele.
Ehhez azonban szükséged lesz kéményre, valamint ha egy már meglévő rendszerrel használnád, akkor kell egy plusz keringető szivattyú is, amely a víz cirkulációról gondoskodik.
A légfűtéses kandallókról szintén írtunk egy részletesebb cikket, amelyet a linkre kattintva olvashattok el.
A meleg levegő elcsatornázásával több helyiséget is be tudsz vele fűteni, amely - és most dobpergés - független a közüzemi szolgáltatóktól. Ugyanis a fizika törvényei segítenek eljuttatni a hőt a légcsatornákon keresztül a többi szobába úgy, hogy az alul beáramló hideg levegőt a kandalló betétje felmelegíti, majd - mivel a meleg levegő felfelé száll - felül kiáramlik a meleg. Távolabbi helyiságek fűtéséhez a légcsatornába ventilátor beépíése szükséges.
Előnye, hogy sokkal olcsóbb a megvalósítása, mint a vízteres kandallóknak (legalábbis ha nincs meglévő fűtési rendszer).
A konvekciós kandalló esetében a betétet egy speciális, úgynevezett konvekciós burkolattal látják el, hogy több hőt bent tudjanak tartani, amivel a hatásfok, és így a hőérzet, jelentősen növelhető.
Végül, de nem utolsósorban a tüzelés, fűtés módja szerint is csoportosíthatjuk a kandallókat.
A hagyományos kandalló fűtőanyaga fa vagy barnaszén, a működéséhez szükség van egy 150-200 mm-es bélelt kéményre.
A zárt ajtós rendszer hatásfoka, ahogyan azt feljebb is említettük nagyon magas, 85%-os is lehet.
A pelletes kandallók esetében szintén szükség van kéményre, ám egy jóval kisebb 80-100 mm-es keresztmetszetű betét is megteszi. A fűtéshez pelletre van szükség, így a fatüzelésű megoldással szemben nagy előnye, hogy nem kell a fát beszerezni, felfűrészelni, felaprítani és eltüzelni, hanem egy automata rendszer adagolja a fűtéshez szükséges pelletet.
