Székely Bálint (+36 20 333 33 83)
Székely Lajos (+36 20 428 72 76)
Fával fűteni teljesen egyszerűnek tűnik: csak felállítod a fahasábokat, középre teszel egy kis újságpapírt, egy kis gyufa és már szól is a Jingle Bells a háttérben, miközben a kis család ott melegszik a kandalló körül.
Ez persze nagyon idilli, a dolog viszont ennél kicsit azért árnyaltabb.
A cikkben megmutatjuk hogyan gyújthatsz be a legkönnyebben és miképp lesz szuper meleg az egész házban.
Vágjuk is bele a fejszénket és nézzük meg!
A legtöbben sajnos csak akkor fűtenek be, ha már kint hideg van és lehűlt a lakás, hogy így is spóroljanak a fával (a nap úgyis felfűti a házat).
Pedig sokkal céélszerűbb a lakás kihűlését nem bevárni, hiszen ilyenkor könnyebben átmelegszenek a falak, és ami talán még fontosabb; hogy sokkal kisebb valószínűséggel áramlik vissza a füst.
A legtöbb trükköt már valószínűleg ismered, de ha csak egy új információt találsz, amit használni tudsz, akkor nekünk már megérte összegyűjteni őket.
Teljesen alap, sokan mégsem tartják be: csak és kizárólag száraz fával tüzelj, és olyannal, amit nem idén vágtak ki.
Ez utóbbi azért fontos, mert a fa nedvességtartalma a kivágáskor nagyjából 50% körül van.
A víz párolgáshője igen nagy, ezért a vizes fa fűtőértékének 50%-a a saját nedvességtartalom elpárolgatására fordítódik.
Ennyi erővel pedig egy félig üres ásványvizes flakont is a kályhára dobhatnál.
Ahhoz, hogy a lehető legnagyobb hőmennyiséget kiaknázd, ami a fában rejlik, száraz fára van szükséged. Ha ugyanis nedves, akkor nem ég megfelelően, ergó több fát kell a kályhába pakolnod ahhoz, hogy növeld a hőérzeted.
Ha nedves fával tüzelsz, az égés során nagy valószínűséggel kátrány keletkezik majd, ami rárakódik az üvegre, a tűztérre és a kéményre is. Ez pedig hosszú távon tönkreteszi a kéményt, nem is beszélve arról, hogy a kátrány be is gyulladhat. Ezen túl a tűztér falára lerakódott kátrány hőszigetelőként működik, rontva a fűtés hatásfokát.
A legtöbb kereskedő “kályhakész száraz tüzifája” finoman szólva sem tökéletesen száraz.
Érdemes tudni, hogy ha egy fa nedvességtartalma nagyjából 20%, akkor már száraz fáról beszélhetünk, ám a nagy kérdés inkább az, hogyan tudod megnézni, mennyire száraz egy fa.
Van a profi módszer, amikor vásárolsz néhány ezer forintért egy nedvességmérő készüléket és azzal méred meg a pontos értéket. Ha közvetlenül kereskedőtől vásárolsz fát, érdemes egyet beszerezni és magaddal vinni, így nem érhet téged meglepetés.
A másik, kevésbé profi és abszolút nem túl pontos módszer, hogy nemes egyszerűséggel összekocogtatod a fákat. Ha a fa nedves, akkor inkább tompa hangot ad ki, ilyenkor érdemes elkerülni. Az, hogy a fa nedves egyszerű tapintásra is érezhető. Támpont még, hogy a száraz, közel száraz fa meg van repedezve (belsejáből így távozik a nedvesség).
A bevett szokás az, hogy vágsz egy kis gyújtóst, alá pedig újságpapírt raksz, majd meggyújtod és hadd szóljon. Azonban ezzel a módszerrel az a baj, hogy ha a halom összeesik, akkor a tűz egész egyszerűen megfullad.
Helyette jobb, ha párhuzamosan teszel két nagyobb rönköt a tűztér két oldalára, e közé pedig egy újságpapírt tekersz, majd erre szépen felállítod a finomra aprított gyújtósokat.
Ez a módszer azért működik jobban, mert a két rönk ad némi helyet az újságpapírnak és a gyújtósnak, hogy jól beinduljon, ráadásul nem fog összeesni, és nem fojtja meg a tüzet sem.
Ráadásul elegendő hőt ad majd ahhoz, hogy a két nagyobb rönk is lángra kapjon (feltéve ugye, hogy szárazak).
Egy másik, abszolút jól működő, füstmentes megoldás is van a tűzgyújtásra: a fentről lefelé-módszer.
Helyezz három vagy négy nagyobb, hasított rönköt a tűztér aljára, majd tegyél rájuk hat-nyolc darab közepes méretű gyújtóst.
Ezután helyezz el 10 vagy több darab finomra vágott gyújtóst a közepesek közé.
Sodorj össze 4-5 nagyobb újságpapírt és kicsit tekerd össze a sarkukat, ez ugyanis megakadályozza hogy égés közben össze-vissza tekeredjen.
Ezeket tedd a finom gyújtós tetejére.
Gyújtsd meg a papírt, és figyeld, ahogy a tűz lefelé ég először a könnyű, majd a nehéz gyújtóson, eljutva az alsó rönkökig.
Ráadásul, némi gyakorlással, nagyon látványos kis előadást lehet vele prezentálni a családnak, nézd csak meg a videót:
https://www.youtube.com/watch?v=xiWT5vtcRZY
Azonban bármelyik módszert is választod, a tűz meggyújtásakor teljesen ki kell nyitni a huzatszabályzót és a levegő bevezetést. Ha pedig úgy látod, hogy minden igyekezeted ellenére a tűz mégis nehezen indul be, akkor résnyire hagyd nyitva a kályhaajtót, hogy kapjon több oxigént.
Nem, továbbra sem párkapcsolati tanácsokat szeretnénk adni, még mindig a tűzgyújtásról beszélünk.
Szintén sok helyen bevett szokás, mégsem tanácsoljuk azt, hogy óránként egy-egy fahasábbal megkínáld a tüzet. Ezzel ugyanis az a baj, hogy egyetlen rönk nem fog tisztán égni, mert a tűztér túlságosan lehűl, és a lángoló égést nem lehet fenntartani.
Ehelyett legalább három vagy több rönköt kell hosszabb időközönként rárakni, így az egyik rönk égési hője meggyújtja a következő rönköt, és fenntartja annak lángját, és így tovább. A nagyobb rönköket célszerű félbe vágni. Magas láng kialakításához a vastagabb és vékony, közepes vastag fát vegyesen rakjuk a tűztérbe.
Érdemes a piszkavasat is serényen használni és az előző égésből visszamaradt hamut és szenet a következő rakás előtt megtisztítani. Így jobban áramlik majd a levegő és hatékonyabb lesz az égés.
Enyhe időben használj könnyebb, puhább fafajtákat, például fenyőt, nyárfát és fűzfát, a keményebb fafajtákat, például tölgyet és juhart pedig tartogasd a hidegebb napokra.
A kisebb fadarabokkal könnyebben szabályozhatod a hőt, ezért enyhébb idő esetén érdemes inkább ezeket használni. A nagyobb rönkök ugyanis hosszabban égnek, nagyobb hőt adva le.
A tüzifát nyilván esőtől jól védett helyre kell rakni, ugyanakkor fontos, hogy érje napfény is, és kiszárítsa a rönköket, ehhez a legjobb egy fedett, de nyitott hely, bár egy zárt fészer is megfelel.
Amennyiben kandalló vásárlás előtt állsz, olvasd el tippjeinket vagy nézd meg kandallóinkat.
