Székely Bálint (+36 20 333 33 83)
Székely Lajos (+36 20 428 72 76)
Képzeld el, hogy kint már kora reggel repkednek a mínuszok, ezért vacogva odamész a kályhához, hogy begyújts. Szerencsére előrelátó voltál, készítettél oda gyújtóst és újságpapírt is, úgyhogy hamarosan jó meleg tölti majd el a házat.
Azonban amikor begyújtasz, füstölni kezd a kályha, neked pedig muszáj kinyitni az ablakot, hogy meg ne fulladj.
Sajnos nem egyedi az ilyen eset: sok háztartásban tapasztalható, hogy a kályha füstöl, és a folyamatos szellőztetés mellett is megmarad a koromszag.
De mi okozhatja a kéményből visszaáramló füstöt? Mit lehet tenni ellene?
Ezeket mutatjuk most be a cikkünkben.
A fatüzelésű kandallók esetében amikor a fa elég, kátrány és más szerves gőzök keletkeznek, amelyek a kilépő nedvességgel együtt úgynevezett kreozotot képeznek. A kreozot gőzök a lehűlés során kondenzálódnak, míg az égés melléktermékei a kéményben felfelé haladnak. Ez a kondenzált kreozot aztán felhalmozódhat a kéménybélésen.
A felhalmozódott kreozot ráadásul könnyen lángra kaphat, ennek hatására is alakulhatnak ki a kéménytüzek. Ha ilyeneket tapasztalsz, akkor mindenképp érdemes értesíteni a tűzoltókat és a katasztrófavédelmet.
A kátrány lerakódást pedig úgynevezett kéménytisztító fahasábbal tudod csökkenteni, illetve a könnyebb eltávolítást elősegíteni. Hosszú távon azt javasoljuk, mindenképp kérd szakember segítségét.
Fatüzelésű kályha vagy kandalló esetén nagyon fontos legalább évente ellenőriztetni és szükség szerint kipucoltatni a kéményt, főleg a fűtési szezon kezdete előtt.
Lehet, hogy valamilyen állat fészkelt a kéménybe, de az is előfordulhat, hogy törmelék került a csőbe. Főképp a tavaszi-nyári szezon után fordulhat elő, ha hónapokig nem gyújtottál be.
Ilyenkor szintén érdemes kéményseprő segítségét kérni.
Főleg a kora tavaszi, illetve az őszi időszakban fordulhat elő a nyomáskülönbségből fakadó füstölés. Ennek oka- hogy a hideg levegő kisebb, míg a meleg levegő nagyobb nyomású. A levegő áramlását pedig a fizika törvényeinek megfelelően úgy kell elképzelni, hogy a nagy nyomás a kis nyomás felé áramlik, tehát a meleg levegő a hideg levegő felé.
Normál esetben így működik a levegőelvezetés egy jól megtervezett kandalló esetében is, ám előfordulhatnak kivételek.
Például akkor, amikor a reggeli nap melege már annyira felmelegítette a kémény körüli részt, hogy nagyobb nyomású lesz, mint a lakásban, illetve a kéményben található levegő.
Ilyenkor a légáramlás megfordul, tehát ahelyett, hogy a füstöt kihúzná a vákuum-hatás, épp ellenkezőleg viselkedik, és egyfajta fordított vákuum-hatás keletkezik, aminek következtében a füst a lakásban köt ki.
Ezen időszakban kicsi a hőmérséklet különbség a lakás és a külső hőfok között, így minimális a kémény huzat. A kéményben lévő hideg, sokszor párás levegő begyújtáskor "dugóként" működik.
A szél többféle füsttel kapcsolatos problémát is okozhat. Például, amikor a szél az egyik irányból fúj, a ház egyik oldalán magas, míg a másikon alacsony nyomású zónát hoz létre.
Ez pedig nyomáskülönbséget okoz, amelyet a ház szél felőli oldalán lévő ablak kinyitásával lehet megoldani.
Még gyakoribb, hogy a szél a kémény tetején okoz turbulenciát, ami nem engedi a füstöt távozni, vagy akár vissza is fújhatja a füstöt a kéményen keresztül a kandallóba. Ez különösen gyakori, ha magas tetők vagy fák vannak a közelben. Ezt a problémát azonban könnyen tudod orvosolni, ha az esősapkát huzatcsökkentő sapkára cseréled.
A kémény magassága lefelé irányuló légáramlatot okozhat, ha a kémény nem nyúlik elég magasra a levegőbe, amelynek sűrűsége elég alacsony ahhoz, hogy levegő feláramlást hozzon létre.
Ez magyarul azt jelenti, hogy a magasabb kémény általában "jobban húz".
Ha a kandalló tehát azért füstöl, mert a kéménye túl alacsony, akkor a füst jobban tapasztalható a szeles időben.
De egy alacsony kémény egyéb problémákat is okozhat. Gondolj csak bele, ha a kátrány begyullad, sokkal könnyebben átterjedhet a tűz a tetőre, mint adott esetben egy magasabb kéménynél.
A kémény kürtőjét nem szabad felfelé szűkíteni. Tehát, a tüzelőrendszer füstkivezető járatának keresztmetszetével megegyező, vagy ennél nagyobb keresztmetszetű kéményre lesz szükség.
A kémény szigetelése szintén fontos, főleg a feljebb már emlegetett nyomáskülönbség miatt.
Ezzel kapcsolatban érdemes elolvasni, hogy a kéményekkel szemben milyen követelményeknek kell megfelelni.
A frissen vágott fának magas nedvességtartalma van, épp ezért is írtuk a hatékony fatüzelésről szóló cikkünkben, hogy nagyjából 20%-os nedvességtartalomtól lehet száraz fáról beszélni. (Ha fával fűtesz, érdemes egyébként elolvasni, sok hasznos infót és begyújtási tippet találhatsz benne.)
Kandallóba pedig nem érdemes puhafával (például fenyővel) tüzelni, a kazánok, kályhák többségébe azonban nyugodtan lehet.
Most pedig nézzük meg tételesen felsorolva a problémákat és a lehetséges megoldásokat.
Eltömődött kémény: A kéményben lerakódások, korom vagy egyéb szennyeződések képződhetnek, amelyek miatt a huzat nem megfelelő. Azonban az is előfordulhat, hogy egy madárfészek, tégla vagy valamilyen más tárgy került bele.
Megoldás: Fontos, hogy a kéményt rendszeresen takarítsd, hiszen a lerakódásokat, kormot és szennyeződéseket el kell távolítani belőle a megfelelő működés érdekében. Ehhez érdemes egy szakember, például kéményseprő segítségét kérni.
Alacsony hőmérséklet: Hideg időjárás esetén a kémény hőmérséklete is alacsony lehet, és ez bizony befolyással lehet a huzatra. A hideg kéményben a füstgázok lehűlnek, és nem képesek kellő sebességgel felfelé mozogni (ilyenkor beszélünk a kémény húzásáról). Épp ezért a levegő nem áramlik megfelelően.
Megoldás: Hogy a kémény ne hűljön ki hideg időben sem, arról a megfelelő szigeteléssel lehet gondoskodni.
Rosszul tervezett vagy kialakított kémény: Ha mérete vagy kialakítása nem megfelelő, akkor nagy valószínűség szerint a kémény sem fog megfelelően húzni. Ez egyébként gyakran felmerülő probléma például egy régi fűtőberendezés cseréje után, hiszen a kéményt nem ahhoz tervezték.
Megoldás: Ilyen esetben célszerű szakemberrel konzultálni, hogy meghatározzák a megfelelő méretű és kialakítású kéményt az új eszközhöz. Szükség esetén kémény átépítés vagy korszerűsítés is szóba jöhet.
A légbeömlő hiánya: A megfelelő huzathoz szükséges a friss levegő beáramlása is. Ha a kémény mellé nem megfelelően van telepítve vagy nincs jól működő légbeömlő, akkor a huzat gyenge lehet.
Megoldás: Ha a kémény mellé megfelelő légbeömlőt telepítesz, az biztosítja a friss levegő beáramlását, így a levegő is cserélődni, cirkulálni fog.
Különböző problémák a kéménnyel: A kéményen előfordulhatnak különböző fizikai sérülések (nagyobb viharok után), repedések vagy egyéb károsodások a kürtő belsejében. Ezek pedig mind-mind hatással vannak a füstelvezetésre is.
Megoldás: Először is ellenőrizd, hogy kívül, a kéményen, van-e valamilyen látható sérülés. A kisebb repedéseket akár te is meg tudod javítani. Azonban súlyosabb probléma esetén ismét szükség lehet a jó öreg szakira, aki ellenőrzi a kéményt és elvégzi a szükséges javításokat.
Rosszul beállított vagy meghibásodott fűtőberendezés: Az is hatással lehet a kémény huzatára, ha a fűtőberendezés nem megfelelően van beállítva vagy meghibásodott. Például előfordulhat, hogy a gázkazánban nem megfelelő az égés vagy helytelenül van beállítva az úgynevezett égéstermék-elvezető rendszer. Ugyanis mindkét verzió komoly problémákat is okozhat.
Megoldás: Megfelelő karbantartással nem lehet probléma a rendszerrel, ha mégis, érdemes azonnal hívni a “kazános emberedet”.
Nem elég magas a kémény: Ha a kémény nem eléggé magas vagy nem rendelkezik megfelelően kialakított tetőkivezetéssel, akkor az erős szél szó szerint visszafújhatja a füstöt a kéménybe.
Megoldás: Ha a kémény túl alacsonyan van vagy nem rendelkezik megfelelő tetőkivezetéssel, akkor szakember segítségével át kell alakítani a rendszert.
Helytelenül telepített kéménybetét: Ha a kéménybetétet nem szakszerűen helyezték be, vagy nem megfelelő méretű, akkor nem lesz megfelelő a huzat sem. Hiszen a kéménybetétnek pontosan illeszkednie kell a kürtő méretéhez és a fűtőberendezés típusához.
Megoldás: Ha a kéménybetét átmérője nem optimális vagy rosszul helyezték be, akkor cserélni kell. Azonban egy szakember segítségével könnyen ki tudod választani a megfelelőt.
Túl szűk a hely: Ha a kéményt túl közel helyezik egy másik épülethez, vagy túl magasak a falak a szomszéd házon, akkor nincs megfelelő légmozgás sem, ami miatt a levegő megreked. Mondanunk sem kell, hogy ilyen esetben a füst visszaáramlik a házba.
Megoldás: Ilyen esetekben, ha nem lehet megfelelő méretű kéményre cserélni a már meglévőt, akkor többek között a szellőzőnyílások bővítésével lehet javítani a légmozgáson.
Időjárási körülmények: Az olyan zord körülmények, mint a hatalmas szél vagy erős eső szintén negatívan befolyásolja a huzatot.
Megoldás: Eső ellen jó választás az úgynevezett kéménysapka. Ez megakadályozza, hogy az esővíz a kéménybe jusson.
Megoldást jelenthet a füstre az úgynevezett huzatfokozók használata, amelyek javítják a kémény elvezetésének hatékonyságát.
A huzatfokozók működési elve, hogy a légnyomáskülönbségből fakadóan tudják megfelelő mértékben keringetni, szabályozni a levegőt. Így ezek többek között felerősíthetik a levegő áramlását, így javítani tudod a huzatot anélkül, hogy folyton ki kellene nyitnod az ablakot.
Ráadásul ilyen esetben hőveszteséggel sem kell számolnod (míg az ablak kinyitásakor értelemszerűen hatalmas mennyiségű meleg levegő szökik ki).
A huzatfokozók olyan elektromos vagy mechanikus eszközök, amelyeket a kéménybe vagy a fűtőberendezéshez telepítenek Az elektromos huzatfokozók ventilátorokat vagy szívóberendezéseket használnak, hogy még erősebb légáramlást hozzanak létre a kéményben.
A mechanikus huzatfokozók pedig általában turbinák, amelyek a levegő áramlása révén a szellőzőcsatornában képesek növelni a statikus nyomást, így a telepítésük után érezhetően jobban húz majd a kémény.
