Székely Bálint (+36 20 333 33 83)
Székely Lajos (+36 20 428 72 76)
Képzeld el, hogy kint már kora reggel repkednek a mínuszok, ezért vacogva odamész a kályhához, hogy begyújts. Szerencsére előrelátó voltál, készítettél oda gyújtóst és újságpapírt is, úgyhogy hamarosan jó meleg tölti majd el a házat.
Azonban amikor begyújtasz, füstölni kezd a kályha, neked pedig muszáj kinyitni az ablakot, hogy meg ne fulladj.
Sajnos nem egyedi az ilyen eset: sok háztartásban tapasztalható, hogy a kályha füstöl, és a folyamatos szellőztetés mellett is megmarad a koromszag.
De mi okozhatja a kéményből visszaáramló füstöt? Mit lehet tenni ellene?
Ezeket mutatjuk most be a cikkünkben.
A fatüzelésű kandallók esetében amikor a fa elég, kátrány és más szerves gőzök keletkeznek, amelyek a kilépő nedvességgel együtt úgynevezett kreozotot képeznek. A kreozot gőzök a lehűlés során kondenzálódnak, míg az égés melléktermékei a kéményben felfelé haladnak. Ez a kondenzált kreozot aztán felhalmozódhat a kéménybélésen.
A felhalmozódott kreozot ráadásul könnyen lángra kaphat, ennek hatására is alakulhatnak ki a kéménytüzek. Ha ilyeneket tapasztalsz, akkor mindenképp érdemes értesíteni a tűzoltókat és a katasztrófavédelmet.
A kreozotot pedig úgynevezett kéménytisztító fahasábbal tudod eltávolítani, ám hosszú távon azt javasoljuk mindenképp kérd szakember segítségét.
Fatüzelésű kályha vagy kandalló esetén nagyon fontos legalább évente kétszer ellenőriztetni és szükség szerint kipucoltatni a kéményt, főleg a fűtési szezon kezdete előtt.
Lehet, hogy valamilyen állat fészkelt a kéménybe, de az is előfordulhat, hogy törmelék került a csőbe. Főképp a tavaszi-nyári szezon után fordulhat elő, ha hónapokig nem gyújtottál be.
Ilyenkor szintén érdemes kéményseprő segítségét kérni.
Főleg a kora tavaszi, illetve az őszi időszakban fordulhat elő a nyomáskülönbségből fakadó füstölés. Ennek oka- hogy a hideg levegő kisebb, míg a meleg levegő nagyobb nyomású. A levegő áramlását pedig a fizika törvényeinek megfelelően úgy kell elképzelni, hogy a nagy nyomás a kis nyomás felé áramlik, tehát a meleg levegő a hideg levegő felé.
Normál esetben így működik a levegőelvezetés egy jól megtervezett kandalló esetében is, ám előfordulhatnak kivételek.
Például akkor, amikor a reggeli nap melege már annyira felmelegítette a kémény körüli részt, hogy nagyobb nyomású lesz, mint a lakásban, illetve a kéményben található levegő.
Ilyenkor a légáramlás megfordul, tehát ahelyett, hogy a füstöt kihúzná a vákuum-hatás, épp ellenkezőleg viselkedik, és egyfajta fordított vákuum-hatás keletkezik, aminek következtében a füst a lakásban köt ki.
Ezt a hatást úgy fordíthatod vissza, ha felmelegíted az otthonod levegőjét, vagyis ebben az esetben nyitva kell hagyni a tűztér ajtaját, hogy a lakásba minél több meleg levegő áramoljon.
A szél többféle füsttel kapcsolatos problémát is okozhat. Például, amikor a szél az egyik irányból fúj, a ház egyik oldalán magas, míg a másikon alacsony nyomású zónát hoz létre.
Ez pedig nyomáskülönbséget okoz, amelyet a ház szél felőli oldalán lévő ablak kinyitásával lehet megoldani.
Még gyakoribb, hogy a szél a kémény tetején okoz turbulenciát, ami nem engedi a füstöt távozni, vagy akár vissza is fújhatja a füstöt a kéményen keresztül a kandallóba. Ez különösen gyakori, ha magas tetők vagy fák vannak a közelben. Ezt a problémát azonban könnyen tudod orvosolni, ha az esősapkát huzatcsökkentő sapkára cseréled.
A kémény magassága lefelé irányuló légáramlatot okozhat, ha a kémény nem nyúlik elég magasra a levegőbe, amelynek sűrűsége elég alacsony ahhoz, hogy levegő feláramlást hozzon létre.
Ez magyarul azt jelenti, hogy a magasabb kémény általában "jobban húz".
Ha a kandalló tehát azért füstöl, mert a kéménye túl alacsony, akkor a füst jobban tapasztalható a szeles időben.
De egy alacsony kémény egyéb problémákat is okozhat. Gondolj csak bele, ha a kátrány begyullad, sokkal könnyebben átterjedhet a tűz a tetőre, mint adott esetben egy magasabb kéménynél.
A kémény kürtőjét nem szabad felfelé szűkíteni. Tehát, a tüzelőrendszer füstkivezető járatának keresztmetszetével megegyező, vagy ennél nagyobb keresztmetszetű kéményre lesz szükség.
A kémény szigetelése szintén fontos, főleg a feljebb már emlegetett nyomáskülönbség miatt.
Ezzel kapcsolatban érdemes elolvasni, hogy a kéményekkel szemben milyen követelményeknek kell megfelelni.
A frissen vágott fának magas nedvességtartalma van, épp ezért is írtuk a hatékony fatüzelésről szóló cikkünkben, hogy nagyjából 20%-os nedvességtartalomtól lehet száraz fáról beszélni. (Ha fával fűtesz, érdemes egyébként elolvasni, sok hasznos infót és begyújtási tippet találhatsz benne.)
Kandallóba pedig nem érdemes puhafával (például fenyővel) tüzelni, a kazánok, kályhák többségébe azonban nyugodtan lehet.
Most pedig nézzük meg tételesen felsorolva a problémákat és a lehetséges megoldásokat.
Eltömődött kémény: A kéményben lerakódások, korom vagy egyéb szennyeződések képződhetnek, amelyek miatt a huzat nem megfelelő. Azonban az is előfordulhat, hogy egy madárfészek, tégla vagy valamilyen más tárgy került bele.
Megoldás: Fontos, hogy a kéményt rendszeresen takarítsd, hiszen a lerakódásokat, kormot és szennyeződéseket el kell távolítani belőle a megfelelő működés érdekében. Ehhez érdemes egy szakember, például kéményseprő segítségét kérni.
Alacsony hőmérséklet: Hideg időjárás esetén a kémény hőmérséklete is alacsony lehet, és ez bizony befolyással lehet a huzatra. A hideg kéményben a füstgázok lehűlnek, és nem képesek kellő sebességgel felfelé mozogni (ilyenkor beszélünk a kémény húzásáról). Épp ezért a levegő nem áramlik megfelelően.
Megoldás: Hogy a kémény ne hűljön ki hideg időben sem, arról a megfelelő szigeteléssel lehet gondoskodni.
Rosszul tervezett vagy kialakított kémény: Ha mérete vagy kialakítása nem megfelelő, akkor nagy valószínűség szerint a kémény sem fog megfelelően húzni. Ez egyébként gyakran felmerülő probléma például egy régi fűtőberendezés cseréje után, hiszen a kéményt nem ahhoz tervezték.
Megoldás: Ilyen esetben célszerű szakemberrel konzultálni, hogy meghatározzák a megfelelő méretű és kialakítású kéményt az új eszközhöz. Szükség esetén kémény átépítés vagy korszerűsítés is szóba jöhet.
A légbeömlő hiánya: A megfelelő huzathoz szükséges a friss levegő beáramlása is. Ha a kémény mellé nem megfelelően van telepítve vagy nincs jól működő légbeömlő, akkor a huzat gyenge lehet.
Megoldás: Ha a kémény mellé megfelelő légbeömlőt telepítesz, az biztosítja a friss levegő beáramlását, így a levegő is cserélődni, cirkulálni fog.
Különböző problémák a kéménnyel: A kéményen előfordulhatnak különböző fizikai sérülések (nagyobb viharok után), repedések vagy egyéb károsodások a kürtő belsejében. Ezek pedig mind-mind hatással vannak a füstelvezetésre is.
Megoldás: Először is ellenőrizd, hogy kívül, a kéményen, van-e valamilyen látható sérülés. A kisebb repedéseket akár te is meg tudod javítani. Azonban súlyosabb probléma esetén ismét szükség lehet a jó öreg szakira, aki ellenőrzi a kéményt és elvégzi a szükséges javításokat.
Rosszul beállított vagy meghibásodott fűtőberendezés: Az is hatással lehet a kémény huzatára, ha a a fűtőberendezés nem megfelelően van beállítva vagy meghibásodott. Például előfordulhat, hogy a gázkazánban nem megfelelő az égés vagy helytelenül van beállítva az úgynevezett égéstermék-elvezető rendszer. Ugyanis mindkét verzió komoly problémákat is okozhat.
Megoldás: Megfelelő karbantartással nem lehet probléma a rendszerrel, ha mégis, érdemes azonnal hívni a “kazános emberedet”.
Nem elég magas a kémény: Ha a kémény nem eléggé magas vagy nem rendelkezik megfelelően kialakított tetőkivezetéssel, akkor az erős szél szó szerint visszafújhatja a füstöt a kéménybe.
Megoldás: Ha a kémény túl alacsonyan van vagy nem rendelkezik megfelelő tetőkivezetéssel, akkor szakember segítségével át kell alakítani a rendszert.
Helytelenül telepített kéménybetét: Ha a kéménybetétet nem szakszerűen helyezték be, vagy nem megfelelő méretű, akkor nem lesz megfelelő a huzat sem. Hiszen a kéménybetétnek pontosan illeszkednie kell a kürtő méretéhez és a fűtőberendezés típusához.
Megoldás: Ha a kéménybetét átmérője nem optimális vagy rosszul helyezték be, akkor cserélni kell. Azonban egy szakember segítségével könnyen ki tudod választani a megfelelőt.
Túl szűk a hely: Ha a kéményt túl közel helyezik egy másik épülethez, vagy túl magasak a falak a szomszéd házon, akkor nincs megfelelő légmozgás sem, ami miatt a levegő megreked. Mondanunk sem kell, hogy ilyen esetben a füst visszaáramlik a házba.
Megoldás: Ilyen esetekben, ha nem lehet megfelelő méretű kéményre cserélni a már meglévőt, akkor többek között a szellőzőnyílások bővítésével lehet javítani a légmozgáson.
Időjárási körülmények: Az olyan zord körülmények, mint a hatalmas szél vagy erős eső szintén negatívan befolyásolja a huzatot.
Megoldás: Eső ellen jó választás az úgynevezett kéménysapka. Ez megakadályozza, hogy az esővíz a kéménybe jusson.
Megoldást jelenthet a füstre az úgynevezett huzatfokozók használata, amelyek javítják a kémény elvezetésének hatékonyságát.
A huzatfokozók működési elve, hogy a légnyomáskülönbségből fakadóan tudják megfelelő mértékben keringetni, szabályozni a levegőt. Így ezek többek között felerősíthetik a levegő áramlását, így javítani tudod a huzatot anélkül, hogy folyton ki kellene nyitnod az ablakot.
Ráadásul ilyen esetben hőveszteséggel sem kell számolnod (míg az ablak kinyitásakor értelemszerűen hatalmas mennyiségű meleg levegő szökik ki).
A huzatfokozók olyan elektromos vagy mechanikus eszközök, amelyeket a kéménybe vagy a fűtőberendezéshez telepítenek Az elektromos huzatfokozók ventilátorokat vagy szívóberendezéseket használnak, hogy még erősebb légáramlást hozzanak létre a kéményben.
A mechanikus huzatfokozók pedig általában turbinák, amelyek a levegő áramlása révén a szellőzőcsatornában képesek növelni a statikus nyomást, így a telepítésük után érezhetően jobban húz majd a kémény.
