Székely Bálint (+36 20 333 33 83)
Székely Lajos (+36 20 428 72 76)
A fával történő főtés mellett sokan keresnek más alternatívákat: így kerül képbe többek között a brikett is. A préselt, nagy energiasűrűségű “téglácskák” hatalmas népszerűségnek örvendenek.
De miből készülnek a brikettek és mik az előnyei? Átlagosan mennyi brikettre van szüksége télen egy családnak? Tényleg megéri inkább ezt választani a fával szemben?
Nézzük is meg.
A brikett készítése során az aprított szerves anyagot (fát, szalmát, barnaszenet, kukoricaszárat vagy más biomasszát) megszárítják, finomítják és egy speciális brikettáló gépbe helyezik. Ott egy présrúd segítségével a kívánt alakúra és sűrűségűre tömörítik vagy extrudálják.
A brikett jellemzően rönk vagy tégla alakban készül. Egy kis érdekes adalék, hogy a brikett szó valójában a francia nyelvből (briquette) ered, melynek jelentése: kis tégla.
A tüzelőanyag-technológia fejlődésének hála mára képesek a gyártók olyan brikettet előállítani, amelyek fűtéási tulajdonságai messze meghaladják a faanyagokét.
Faipari melléktermékek: a briketteket leggyakrabban faipari melléktermékekből, például faforgácsból, fakéregből, fűrészporból, és egyéb fahulladékból készítik.
Tőzeg: egy másik népszerű brikettgyártáshoz használt anyag a szárított tőzeg. Előnye, hogy nagyon magas hőmérsékleten gyakorlatilag füst nélkül ég el.
Szénapríték: a faszénbrikett fekete vagy barnaszénből készül, és grillezéshez használják.
Szalma és széna: a szénából és a szalmából az anyagok sűrítésével szintén hasznos, ugyanakkor olcsó tüzelőanyagot képesek kialakítani.
Mezőgazdasági melléktermékek: az olyan, egyébként kidobásra szánt mezőgazdasági melléktermékek, mint például a kukoricaszár, remekül brikettálhatóak.
Nézzük meg néhány főbb pontban a brikett előnyeit.
Alacsony nedvességtartalmuk és nagy sűrűségük miatt a fabrikettek sokkal több energiát tartalmaznak, mint egy azonos mennyiségű hagyományos tűzifa.
Ráadásul sokkal kevesebb káros füst keletkezik, mint ugyanannyi fa elégetése során, egyúttal pedig csökkenti a hulladék mennyiségét is. Hiszen gondolj csak bele, hogy egyébként a kukoricaszár a hulladék között végezné.
A tűzifa legfeljebb csak néhány órán át ég, így a téli hidegben előfordulhat, hogy fogvacogtatva kell felkelned rakni a tűzre.
1-2 éjszakai brikettel, kevés huzattal akár 8-10 óra múlva is még lehet némi parázs, ráadásul gondozni sem kell.
Mivel a fa brikett rendkívül nagy energiasűrűségű, így logikus, hogy tűzifával azonos mennyiségű hő előállításához sokkal kevesebb tárolóhelyre lesz szükséged.
Lényegében bármibe, amibe fát is raknál, vagyis kemencébe, kandallóba, vegyestüzelésű kandallóba és kályhába is nyugodtan begyújthatsz vele.
Ezt meglehetősen nehéz konkrétan megmondani, hiszen számít a ház alapterületének nagysága, hogy szigetelt-e a ház, hogy milyen fűtőberendezést használnak, mennyire enyhe a tél satöbbi.
Általánosságban azonban elmondhatjuk, hogy egy átlagos télen, egy átlagos (5 cm-es polisztirol) szigeteléssel rendelkező, egyszintes családi ház fűtéséhez nagyjából 5000 kg brikettre van szükség egy szezonban.
Az egyik legelterjedtebb típus a fabrikett, amely faforgácsot és egyéb erdei mellékterméket tartalmaz. A fűtőértéke változó, nagyjából 17-19 MJ/kg, Átlagos szárazságú tűzifánál hozzávetőlegesen 50%-kal nagyobb fűtőértékkel bír.
A napraforgóhéjból készült brikett fűtőértéke ennél már magasabb, ugyanis sok esetben meghaladja a 20 MJ/kg-ot.
Szintén népszerű Magyarországon a szalmából készült brikett, melynek a fűtőértéke alacsonyabb, 14,5 MJ/kg. Hamutartalma magasnak mondható, 5-7% közötti.
Itt pedig érdemes megállni tisztázni egy félreértést is a RUF brikettel kapcsolatban, sokan ugyanis tévesen úgy gondolják, hogy ez is egy brikett fajta.
A RUF brikett nem egy fajta, és mégcsak nem is egy gyártó. A RUF a gyártástechnológiára utal, ugyanis a keményfából készült téglácskákat RUF présgéppel állítják elő.
Vegyük alapul a feljebb említett családi házat, ahol 5000 kg brikettre van szükség az otthon felfűtéséhez. Ugyanez fával nagyjából 10 köbméternek felel meg.
Amennyiben kályhakészen vásárolod a száraz tűzifát, úgy köbmétere 60-70 ezer forint között is mozoghat, így számoljunk egy átlagos 65 ezer forinttal.
Így a 10 köbméter kályhakész tüzifa ára 650 ezer forint egy szezonra.
Megjegyzendő: saját munka befektetéssel a tűzifa fűtés 20-30%-al kedvezőbben is megoldható.
A keményfa brikett kilója 100-200 forint között mozog (persze vannak jóval drágábban és olcsóbban is, de nézzünk egy jó ár-érték arányú terméket). Átlagosan tehát számoljunk 150 forintos kilogrammonkénti árral.
Ez 5000 kg-ra számítva tehát 750 ezer forintra jön ki.
Így némileg drágább brikettel fűteni, mint fával, ám sokkal kisebb helyen is elfér, kevesebb a hamu mint egy fa esetében, fenntarthatóbb, ráadásul kevesebb füst is keletkezik. Mindezek fényében persze mindenki maga dönti el, hogy melyik a számára szimpatikusabb megoldás - mi csak bemutattuk az opciókat.
Felhasznált forrás:
