Székely Bálint (+36 20 333 33 83)
Székely Lajos (+36 20 428 72 76)
Majdnem, majdnem, de mégsem; dióhéjban leginkább így lehetne megfogalmazni a cserépkályha és a fatüzelésű kandalló közötti különbséget.
Nagyon sok helyen lehetett évtizedekkel ezelőtt olvasni, egyébként tévesen, azt hogy ha csak gyönyörködni szeretnél a tűzben akkor kandallót, de ha tartósan meleget is szeretnél, akkor kályhát érdemes építeni.
A tévhit egy ideig meg is állta a helyét. Na de kezdjük is inkább az elején!
A cserépkályhán hagyományosan a helyhez- helyben épített tűztérbőll és füstjáratokból álló, cserép burkolatú kályhát értjük. A tűztér és a füstjárat samott bélelésű, tömege az egy tonnát is meghaladhatja. A nagy tömege és magas fajhője alapján a felhevített kályha sokáig, további fűtés nélkül is 10-15 óráig melegen tartja a helyiséget.
A hőt felületi sugárzással önmaguk körül adják le. 50-100 évvel ezelőtt elsődleges fűtőberendezésként szolgáltak. A család egy részének folyamatos otthonléte jó lehetőséget teremtett a tűz folyamatos táplálására. Estére parázsra égették a fát és lecsukták a levegőt a forró külsejű cserépkélyháról, ami téli hidegben éjjel sem hagyta kihülni a lakást.
Fűtési szakban, ill. a parázsig égés előtt a levegő lezárása szigorúan tilos. Az égés mente, hogy a fa elgázosodik és a levegő oxigénjével elegyedve lánggal ég. Amennyiben nem kap elegendő oxigént a gáz a cserépkályhára jellemző járatokban megülhet. Ilyen esetben a füstgáz egy a tűzből felszálló szikra hatására berobbanhat. A nagyobb kár elkerülésére a szakember a cserépkályha tetejét kigyengíti ( robbanó tető) , hogy a robbanás csak a kályha tetejét nyomja fel, ne az egész kályhát rongálja meg.
Igen nagy hátrány, amikor a hidegből hazatérünk és begyújtunk a cserépkályhába, csak órák múltán kezdjük érezni a sugárzó meleget.
A cserépkályha hatékonysága abban rejlik, hogy a kályhacsempe vagy épp samott (mikor miből építik) szuperül képesek tartani a hőt, akár több mint 8-10 órán keresztül is.
Ehhez persze trükközni kell, mégpedig úgy, hogy amikor már csak parázs van (a begyújtás után kb. 1-2 órával) el kell zárni a levegőztetőt, máskülönben a meleg a kéményen át távozik, mint a mikulás Amerikában.
Ez persze hátrány, hiszen ott kell lenni a kályha közelében a begyújtást követőenn, nincs arra lehetőség, hogy elmész dolgozni, és amikor hazajössz, kellemes meleg fogad majd.
A cserépkályhának van még két nagy hátránya.
Az egyik, hogy a szerkezet idő előtt elöregedhet, bár ez nagyban függ az anyagtól és a technikától, amivel készül. Nagyfokú, aktív használat mellett például egy samottból rakott kályha akár 10 év múlva is megadhatja magát és felújításra szorulhat.
A másik pedig az, hogy a cserépkályhát bizony nem lehet szabályozni. Ha durván meleget ad, ki kell nyitnod az ablakot, ha pedig fázol, közelebb kell menned a sugárzási csatornához.
Emiatt, mai szemmel, avittas technológiának tűnhet, habár érdemes hozzátenni, hogy van aki ragaszkodik hozzá; ezt szereti, ezt szokta meg, és ezzel az égegyadta világon semmi baj nincs.
Vannak kétségkívül jó és rossz tulajdonságai, de ha valaki képes némi kompromisszumra, akkor remek választás lehet.
De mi a helyzet a kandallóval?
Küllemük szerint a kandallók lehetnek nyílt illetve zárt égésterű kandallók: az előbbi esetben nincs üveg, ami elválassza a tüzet a helyiségtől, az utóbbi esetben viszont található egy üvegfal.
A nyílt égésterű kandalló a helyiségből veszi a levegőt az égéshez, emiatt persze veszélyes is lehet. Az ilyen típusú kandallók igaz, hogy visszaadják a vadregényes, tábortüzes hangulatot, de egy rossznak mondható, 20-30%-os hatásfokkal is rendelkeznek.
Ez azért van így, mert ahhoz, hogy ne legyen tiszta korom és füst a ház, egy nagyobb átmérőjű, nagyobb huzattal rendelkező kéményre van szükség, amelyen viszont a hő is angolosan távozik.
Ezek a kandalló típusok már nem jellemzőek. A technika fejlődése erre adott korrekt megoldást a liftes tűzterek kialakításával. A zárt kandalló tűztér előlepja feltolható és máris nyitottan lobogó "tábortűz" hangulatát adja.
Ezzel szemben a zárt égésterű kandallók kaphatják rostélyon szabályzással a helyiségből az égéshez szükséges levegőt, illetve légbevezető csövön a külső környezetből. Épp emiatt nincs is szükség különösebben nagy kéményre, ezért a meleg is jobban megmarad. Ebből fakadóan a hatásfoka is 80-85% körüli.
Ami a mai kandallókat a cserépkályhák fölé helyezi mind hatásfokban, mind működésben az az, hogy a kandalló egyből lángra kap, és úgy adja a hőt, ahogyan arra szükséged van, tehát teljes egészében szabályozható.
A begyujtást követően 5-10 percen belül már érzékelhetően adja a meleget ! Ez a technika fejlődésével tökéletesített működéséböl adódik. Alapvető működési különbség a cserépkályhához viszonyitva, hogy ez esetben a forró tűztér külső felületén áramlik a levegő és felforrósodva keveredik a helyiség hideg levegőjével. A keveredett meleg levegő a menyezetig jut és szétterül a helyiségben.
A kandallót központi fűtésként is használhatod vízteres vagy légfűtéses kandallóként.
Az előbbi esetben a kandallót könnyen csatlakoztathatod egy már meglévő fűtési rendszerre. Ilyenkor egy puffertartály jó tárolási lehetőség, ugyanis az ebben lévő vizet melegíti majd fel a kandalló hője, majd egy keringető rendszer juttatja el a csövekbe és a radiátorokba.
Légfűtéses kandalló esetében pedig a meleg levegő útját a távolabbi helyiségekhez csatornázzuk és egy úgynevezett kandallóventilátor juttatja a csövekbe a meleg levegőt, amely aztán légbevezetőn keresztül érkezik az adott helyiségekbe.
Azonban ahhoz, hogy a fűtésrendszered hosszú életű legyen, be kell tartanod néhány alapszabályt.
További hasznos tippekért érdemes elolvasni a hatékony fatüzelésről szóló cikkünket , ahol különböző begyújtási technikák mellett azt is megmutatjuk, hogyan tartsd életben, nagy hőfokon a tüzet.
